Szilveszterkor szívesen koccintunk valami pezsgővel.
Így különböznek egymástól a habzóborok.

CHAMPAGNE

A habzóborok királya, és csak akkor nevezhető champagne-nak, ha a francia Champagne borvidékről származik. Szinte kizárólag három szőlőfajtát használnak hozzá: Pinot Meunier, Pinot Noir és Chardonnay. A champagne szigorú szabályok szerint készül, és kizárólag palackos erjesztéssel nyerheti el buborékjait. Az úgynevezett méthode champenoise vagy méthode traditionnelle esetében a második erjedés a palackban zajlik.

PROSECCO

A prosecco egy védett eredetmegjelölésű habzó- és gyöngyözőbor, amely az olasz Veneto és Friuli–Venezia Giulia régiókból származik. Szinte kizárólag fehér Glera szőlőből készül. A prosecco lehet spumante (habzóbor) vagy frizzante (enyhén gyöngyöző). Mindkettő esetében a szénsav a második erjedés során keletkezik, amely történhet palackban vagy tartályban. A különbséget a nyomás adja: a prosecco spumante erősebben pezseg, mint a prosecco frizzante.

CAVA

A cava a spanyol válasz a champagne-ra. Többnyire fehér szőlőfajtákból készül. Spanyolországban 159 település jogosult cava előállítására. A cava 95%-a Katalóniából származik. Szintén szigorú szabályozás alá esik, és csak a hagyományos módszerrel (méthode traditionnelle) készülhet.

SEKT

A „sekt” kifejezést a német nyelvterületen általánosan használják a habzóborokra. Kiegészítő megjelölések nélkül a szőlő származhat belföldről vagy külföldről. A német sekt viszont kizárólag Németországban termett szőlőből készül. A második erjedés többnyire tartályban történik. A habzóborok egy kisebb része palackos erjesztéssel készül. A német sekt 1%-át a winzersekt teszi ki: ennek meghatározott termőterületről kell származnia, és palackban kell kierjednie.

CRÉMANT

A crémant francia habzóborokat jelöl, amelyeket a champagne-hoz hasonló módon készítenek, de nem Champagne vidékéről származnak. Franciaországban ez a megjelölés nyolc borvidéken engedélyezett. Itt is kötelező a palackos erjesztés, amely során az alapbor cukor és élesztő hozzáadásával indul újra. Az alkoholos erjedés során a cukor alkohollá és szén-dioxiddá alakul.

Köszönjük a Harmonet és Bidista szerkesztőségének segítségét a cikk megírásában!