A szilveszteri és az újévi szokások különösen szokatlanak lehetnek európai szemmel, ha Latin-Amerikát vesszük górcső alá. Az újlatinállamok, köztük Mexikóés Dél-Amerika is számunkra idegen és néhol megdöbbentő néphagyományokkal ünnepli az újév eljövetelét.

Az asztalra kerülő finomságok mellett a babonák és a hiedelmek kapnak nagyobb figyelmet. Egyes országokban, még a  nőket érintő egyedi bánásmód is észrevehető. Turistaként, a latin országokban töltött szilveszteri ünnepségek, akár mélyebben is bemutatják az adott ország kultúrális hátterét és a társadalom vendégszerető mivoltát.

A dél-amerikai országok közül Chile, több nézőpontból is egyedi állam ebből az aspektusból vizsgálva, ugyanis több olyan szilveszeri szokást is tartanak, amelyek rendkívül megdöbbentőek. Egy másik kultúrális közegből odacsöppent látogatószámára néhol érthetetlen is. Chilében rendszeresen töltik a szilveszter éjelt egy temetőben, aminek ahhoz van köze, hogy az élők szeretnének ezen az éjszakán sokkal közelebb kerülni a már elhunyt családtagokhoz és a barátokhoz.

A nők ilyenkor sárga fehérneműbe bújnak, amit társaságban is előszeretettel mutogatnak, mint a termékenységüket megerősítő hagyományt. Az esti, családi gyülekezet során, a szokásos lakomák is lezajlanak, majd éjfél környékén jön a hatalmas tűzijáték. Ezután a fiatalok többsége bőröndöt ragad és kirohannak az utcára, hogy körbe-körbe fussanak vagy elrohanjanak a sarokig. A szájhagyomány szerint, aki ezt a hagyományt követi arra hosszúés izgalmas utazás vár a következő évben. A hatalmas tűzrakások is a chilei szilveszter részét képezik, aminek során ember alakúbábukat égetnek el az utcákon, ezzel szimbólizálva azt, hogy az egész éves fájdalmakat és a nehézségeket a múltban hagyhatja mindenki és tiszta lappal indulhat el az új év.

Peruban verekedéssel kezdik meg az újévi megtisztulást. Peru egy kisebb falvában még mindig szokás az, hogy egymást ütlegelik a lakók, abban reménykedve, hogy ezzel az összes felgyülemlett stresszt és nehézséget ledobják magukról. Az ökölharcot december végén tartják és az igazságos erőviszonyoknak megfelelően hasonlósúlycsoportúfelnőttek állnak egymással szemben.

Bolíviában a tradíciórészét képezi az, hogy az ünnepi tortába sütnek bele egy pénzérmét és az a személy, aki a tortaszeletében találja az érmét, annak egész évben szerencséje lesz a pénzügyeiben és a magánéletében is. A dél-amerikai államokban nem idegen a lomtalanítás sem, ugyanis több országban is ilyenkor nézik át a lakásban lévő bútorokat és csecsebecséket, hogy a felesleges holmiktól meg tudjanak szabadulni. A materiális megtisztulás után, egy lelki tisztulás is minden esetben fennáll a hagyomány őrzői között. Mexikóban is hagyománya van a nők körében a megfelelő színű alsónemű viselésének, amely a sárga vagy a piros színt képviselheti. Ezek a szerencsét és a szerelmet hozzák el az újévre. A fekete és a sötét árnyalatok ebben az esetben a szerencsétlenséget és a balszerencsét idézik meg.

A dél-amerikai ünnepek közül, Rio de Janeirot sem szabad kihagyni, ahol év végén hatalmas mulatságok zajlanak, így nem is csoda, hogy az egyik legnépszerűbb turisztikai célpont a szezonban. A 7 hullámugrás, a fehér ruha viselése és a szilveszteri karneválozás évtizedek óta őrzik a brazilok szilveszteri szokásait.