Immigrants – Jóska menni Amerika!

Csupó Gábor Immigrants - Jóska menni Amerika! című animációs filmjét október 30-tól játsszák a hazai mozik, ami a hivatalos világpremier időpontja is egyben. Az animációs produkció szereplőinek neves magyar művészek kölcsönözték a hangjukat.

Csupó Gábor kétségtelenül a világ legismertebb magyar rajzfilmese. Ő volt a Simpson család animátora, az ő nevéhez köthető a Fecsegő tipegők sorozat, és mozifilmek is. Emellett ő jegyzi a Duckman, a Aaahh!!! Real Monsters, a Thornberry család című filmeket, és rendezője a Híd Therabithia földjére című alkotásnak, ami az utóbbi évek egyik legnagyobb amerikai filmsikere volt. A Torontói Filmfesztiválon pedig most mutatták be a The Secret of Moonacre című alkotását, amely 2009. februárjában kerül a magyar mozikba.

I M M I G R A N T S - Jóska menni Amerika!

Egy újabb őrület a Simpson család animátoraitól

A filmben tanúi lehetünk, amint Jóska és Vlad összeütközésbe kerülnek a tipikusan amerikai kapitalista módón viselkedő üzletlánccal a Glut-Co.-val; amint megpróbálnak egy magyar-orosz éttermet indítani; belekóstolnak az igazi amerikai fitness életformába is, és amint ezer éves barátságuk csorbát szenved a Los Angeles-i éjszakában. Ám, mint minden amerikai történet természetesen ez is happy enddel végződik…

Vlad, lánya iránt érzett felelősségtudatának köszönhetően, mindent megtesz boldogulásukért, alkalmi munkákat vállal és folyamatosan állásinterjúkra jár, ahová Jóska is gyakran elkíséri. Igaz Jóska nem feltétlenül munkavállalási céllal, hanem mintegy erkölcsi támaszként szegődik barátja mellé. Jóska általában igyekszik a munka könnyebbik végét megragadni, Amerikából csak a lányokat és az édes életet látja. Minden helyzetben azt keresi, hogyan tudna minél több lánnyal közelebbi ismeretségbe kerülni. Jóska és Vlad kapcsolatára is illik a jelző, hogy az ellentétek vonzzák egymást, és ha néha vannak is nézetkülönbségek közöttük, barátságuk túlvészel minden megpróbáltatást.

Az Immigrants – Jóska menni Amerika! egy humoros és kalandos történet mindazoknak, akiknek vannak még be nem teljesült álmaik!

A film azoknál fog nagyon betalálni, akik rajonganak a Simpson családért, a South Park sorozatért és lelkes hívei Borat kalandjainak.

Csupó Gábor - Író, rendező

Csupó Gábor a világ legjobban elismert rajzfilmművészeinek egyike. Elnöke és társalapítója a világhírű Klasky – Csupo Inc. vállalatnak, valamint producere és alapítója a Tone Casulties cégnek. Nevéhez olyan rajzfilm sikerek fűződnek, mint a Simpson család, a Fecsegő tipegők, a Duckman, az Aaahh!!! Real Monsters a Santo Bugito vagy A Thornberry család.

Csupó Gábor Budapesten született és rajzfilmes karrierjét a Pannónia Stúdióban kezdte. 1975-ben került Stockholmba, ahol megismerkedett a grafikus tervező Arlene Klasky-val, akivel az azóta világhírűvé vált cégét a Klasky – Csupo Inc.-t már az Egyesült Államokban alapította. Első komoly munkájuk 1989-ben a Simpson család animálása volt a The Tracey Ullman Show megrendelésére, mely az első Emmy díjat is meghozta a párosnak, számos további elismerés mellett. A Simpson család sikerét olyan népszerű rajzfilmek követték, mint a Fecsegő tipegők, a Duckman, az Aaahh!!! Real Monsters, a Santo Bugito vagy A Thornberry család. A fentieken kívül számtalan másik animációs sorozat köthető Csupó Gábor nevéhez, melyekben producerként és rendezőként tevékenykedett.

Csupó Gábor animációs munkásságát három egyéni és kettő megosztott Emmy-díjjal jutalmazták, ezen felül 18 alkalommal szerepelt a világ legrangosabb televíziós díjának jelöltjei között! Rajzfilmes munkásságának elismeréseként 2001.-ben Arlene Klaskyval közösen csillagot kapott Los Angelesben a Hollywood Boulevardon.

2006-ban Csupó Gábor elkészítette első élőszereplős filmjét Híd Terabíthia földjére címmel. Az Anna Sophia Robb és Jos Hutcherson főszereplésével készült film 2007 egyik meglepetés sikere lett nem csak az Egyesült Államokban. Ezt követően Csupót számos forgatókönyv megrendezésére kérték fel a legnagyobb stúdiók, ám ő mégis a független The Secret of Moonacre projektre mondott igent, melyet olyan sztárok közreműködésével rendezett meg mint Dakota Blue Richards, Ioan Gruffudd, Tim Curry és Natascha McElhone. A Holdhercegnő magyar premierjére 2009 februárjában kerül sor.

Az Immigrants – Jóska menni Amerika! kezdeteiről az alkotó rendező a következőkben emlékszik vissza.

„Évekkel ezelőtt egy amerikai kábeltelevíziós csatorna keresett meg, hogy lenne-e kedvem egy fiataloknak, elsősorban fiúknak szóló animációs filmet készíteni, amire boldogan mondtam igent – meséli Csupó Gábor. – Sikerült egy remek írókból, többségében a Simpson család es a Family Guys szerzőiből álló csapatot összeállítanom és boldogan vetettük bele magunkat a munkába. Minden rendben ment a project körül, már majdnem teljesen el is készültünk a filmmel, amikor a részvényesek új vezetőséget neveztek ki csatorna élére, akik minden a miénkhez is hasonló projectet leállítottak. Derült égből villámcsapásként ért ez bennünket. Az elején mindent megtettem, hogy rávegyem őket a folytatásra, de amikor láttam, erre nincs esély, arra fordítottam az energiáimat, hogy megszerezzem tőlük a filmem jogait. A jogászaim mindent dörzsöltségére szükségem volt, de az idei év elején végre sikerült ismét visszanyernem a rendelkezésemet a film jogai felett.”

Csupó Gábort évek óta jó barátság fűzi a Megafilm Kft. vezető produceréhez, Kálomista Gáborhoz, aki nevéhez olyan filmek köthetőek, mint a Zimmer Feri, a Hamvadó cigarettavég, a 6:3 avagy Játszd újra Tutti, a Csudafilm, a Zuhanórepülés vagy a hatalmas sikert elért Csak szex és más semmi.

„A Holdhercegnő utómunkálataira Londonba kellett utaznom és elkísért Kálomista Gábor barátom – folytatja Csupó –, akinek felvetettem, lenne-e kedve befejezni a filmet, amerikai-magyar koprodukcióként. Kapva kapott az alkalmon és a tőle megszokott vehemenciával vetette bele magát a filmbe, aminek nagyon örültem. Tudtam, a film végre jó kezekbe került.”

Csupó Gábor, mondhatni, maga is bevándorlóként érkezett az Amerikai Egyesült Államokba, így a film egyes pillanatait, történéseit személyes élményei is ihlethették.

„A filmben nagyon sok olyan dolog történik Jóskával és Valdival, ami a bevándorlókkal általában történni szokott. Nekem is kalandos volt az Amerikába érkezésem, magam is jól ismerem a bevándorlók kezdeti nehézségeit, de a filmben nem szerepelnek olyan dolgok, amik velem történtek meg. A sztori főbb irányvonalait igaz én határoztam meg, de a cselekmény alakulását az író csapatra bíztam, akik kitalálták a poénokat, a karakterek jellemeit. Hagytam had szárnyaljon a kreativitásuk. Nem akartam személyes hangvételű filmet készíteni. Azt tartottam folyamatosan szem előtt, hogy egy pörgős, élvezetes és szórakoztató filmet készítsünk, amelyet a világ bármely filmszínházában, ha levetítenek, viccesnek találja a közönség.”

A filmben van néhány utalás arra vonatkozólag, hogy a magyar-orosz barátság nem nevezhető maradéktalanul felhőtlennek.

„Amikor én elköltöztem Magyarországról, akkor ez valóban egy komoly probléma volt, amely úgy érzem még ma is érezteti hatását. Úgy vélem minden nemzeten belül vannak jó és rossz emberek, nem lehet kijelenteni, hogy egy ország lakosai utálják a másik ország lakóit. Jóska és Vlad, noha két különböző nemzet fiai, jó emberek. A kapcsolatuk példa arra, hogy igen is létezik a pozitív gondolkodás, a pozitív hozzáállás. Hogy az a barát, aki a bajban is barát.”

Arra a felvetésre, hogy mi a film üzenete Csupó a tőle megszokott jókedvvel reagál:

„Lehet, hogy nincs is neki… - mondja nevetve. – Erkölcsi tanulságként azt tartom fontosnak a filmben, hogy lám nagyon jó barátok lehetnek azok is, akik alapvetően nem vonzódnak egymáshoz, de ha kell, kiállnak egymás mellett, azért, hogy az életben előbbre jussanak. Jóska és Vlad alapvetően humoros és vicces története erre példa.”

Kinek ajánlja a filmet felvetésre a következő válasszal szolgál:

„Mindenkinek, aki jót akar röhögni! Ami Jóskával és Vladival történik, az végül is bárkivel megeshet. Mind a két figura akár a szomszédunk is lehetne, aki egy reggel felkerekedik és belevág a nagy kalandba. Lehet, irigyeljük őket a bátorságukért, és akár még cserélnénk is velük, de a legjobb szórakozás, mégis csak kinevetni őket, látván mit összeszerencsétlenkednek. A film alapvetően kortalan közönséghez szól, de 10 év aluliaknak nem feltétlenül ajánlom.”

Az Immigrats – Jóska menni Amerika! a hagyományos két dimenziós animációs technikával készült, amely technikát sokan már temetni kezdték a számítógép generálta 3D technikával készült rajzfilmek fantasztikusan élethű grafikáit látva. Csupó egyáltalán nem látja komoran a hagyományos rajzfilmtechnikák jövőjét.

„A hagyományos 2D technika biztosan életben marad. Természetes, hogy egy új technika előretörésekor, azokat, amelyekre épül, háttérbe szorítja, de teljesen felszámolni nem tudja. A 3D technika roppant népszerű jelenleg, de ugyan-úgy, mint a hétköznapi divatban is, az irányzatok jönnek-mennek. A közönség mindig valami újra kíváncsi és nem mindig vágyik a tökéletesen kidolgozott látványra. Másrészt, ha egy sztori kellően fordulatos és vicces, akkor az tetszik az embereknek. Jóska és Vlad története igen furán mutatna valósághűen animált környezetben. Az ő történetük a karikatúra-szerű rajzokon és háttereken él meg igazán, hiszen a film is egy karikatúra, egy görbe tükör az amerikai társadalom felé.”

A film két főszereplőjének világsztárok, Hank Azaria (Madárfészek, Godzilla, Amerika kedvencei, Derült égből Polly) és a Will és Grace sorozat férfi főszereplője Eric McCormack kölcsönözték a hangjukat, de Homer Simpson hangja Dan Castellaneta is közreműködik a filmben. Hogyan válogatta ki a hangokat a filmhez?

„Amerikában nagyon komoly szabályok szerint működik az ügynöki rendszer, így első körben én is ügynökökkel vettem fel a kapcsolatot, noha Hanket igen jól ismerem hiszen a Simpson családban ő kölcsönzi hangját Wiggum őrmesternek a kezdetek óta. Eric szintén boldogan vett részt a munkálatokban. Érdekes volt, hogy Ericcel Los Angelesben találkoztam átbeszélni a részleteket, míg Hankkel Londonban egy forgatás szünetében. Az pedig külön jó poén volt, hogy Dan Mr. Splits, az afroamerikai jampi hangjára jelentkezett. Ő is nagyon élvezte, hogy egy ilyen vicces karakternek adhatta oda megint a hangját.”

A közös munkáról a következőket mondja Csupó:

„Mind a ketten, Eric és Hank is elképesztően profin álltak hozzá a dologhoz. Hank kérte, hogy beszéljek vele magyarul, hogy az eredeti nyelvet hallva alakíthassa ki az akcentust, amivel Jóskaként beszél a filmben. Jóska jellegzetes fütyörészését is ő maga találta ki, amin az első pillanatoktól kezdve remekül szórakoztunk. Ericnek egy picit nehezebb dolga volt az orosz akcentussal, de ő is remekül oldotta meg Vlad hangját. Ő is számtalan sajátságos hang jellemzőt adott hozzá a karakterhez, például Vlad nevetése teljesen az őt ötlete volt, úgy vélte így még jobban kifejezésre jut Vladi örök optimizmusa, de az orosz káromkodásoknak is maga nézett utána, mert nem árulok el nagy titkot, ha elmondom, Vlad bizony sokszor pórul jár a filmben és olyankor bizony anyanyelvén fejezi ki a nemtetszését.”

„Nagyon örültem, hogy ismét Csupó Gáborral dolgozhattam együtt – meséli Hank Azaria. – A Simpson család kezdete óta ismerem, és dolgozom vele együtt, tudom milyen precízen pontosan és profin dolgozik. Ha ő keres meg egy ötletével természetes, hogy igent mondok. Az ő személye nekem már önmagában garancia a sikerre. Az Immigrants esetében külön kihívást jelentett számomra, hogy egy magyar fiatalembernek kellet kölcsönöznöm a hangomat, aki akár Gábor is lehetne. A munkafolyamatok alatt sokszor kértem, hogy beszéljen hozzám magyarul, amin külön nagyon jól szórakoztunk. Jellegzetes akcentusa nagyon sokat segített Jóska hangjának a kitalálásában.”

„Nekem ez volt az első alkalom, hogy együtt dolgoztam Csupó Gáborral, de a nevét és a munkáit már nagyon régóta ismertem – mondja Eric McCormack. – Szinte az összes főműsoridőben bemutatott sorozatát ismerem, tudom milyen kiváló munkát végez. Számomra egy fontos volt, hogy a munka, amire felkér, valóban vicces és humoros legyen. A forgatókönyvet olvasva sokszor könnyesre nevettem magam, így egy percig sem hezitáltam, hogy igent mondjak a felkérésére. Boldogan vetettem bele magam a munkába. Az eredményt látva egyértelműen jól döntöttem.”

„A magyar stáb az utómunkálatok elvégzésében világszínvonalú munkát végzett nagyon elégedett vagyok a teljesítményükkel – foglalja össze hazai munkatapasztalatait Csupó. – Rengeteg kreatív ötlettel járultak hozzá a filmhez, amely eredményeként, még frissebb, még pergőbb lett a történet. Sikerült a filmet minden tekintetben a mai közönség igényeihez igazítanunk.”

Az előzetes hírek szerint Csupó Gábornak ez volt az utolsó animációs rendezése. Valóban ezentúl csak az élőszereplős filmek rendezésével foglalkozik majd?

„Az eredeti elképzelésem ez volt, amelyben a Híd Terabíthia földjére sikere még inkább megerősített. Ám, ahogy a mondás tartja Hollywoodban, soha ne mond, hogy soha. A napokban hívott fel az egyik legnagyobb televíziós társaság főproducere, hogy szeretnének velem egy főműsoridőben adásba kerülő sorozatot készíteni. Amit felvázolt izgalmasnak tűnik, úgyhogy nem kizárt, hogy mégis együtt működünk majd. Amit most egyértelműen kijelenthetek, hogy gyerekeknek készülő rajzfilmet, olyat mint a Fecsegő tipegők volt, biztosan nem készítek.”

A szinkronhangokról

A filmben szinkronizáló művészek, azaz Szabó Győző, Hernádi Judit, Fábry Sándor, Kálloy Molnár Péter, Hujber Ferenc, Oroszlán Szonja, Szellő István, Ganxta Zolee, Kapócs Zsóka, Kamarás Iván, Rákóczi Ferenc, Reviczky Gábor, Kerekes József és Kovács Koko István munka közben csak a saját jeleneteikkel ismerkedhettek meg. Néhányan közülük azonban a zártkörű bemutatón már látták az egész filmet, és egyöntetűen állítják: remekül szórakoztak!

Szabó Győző kölcsönzi a hangját az egyik fószereplőnek, Vladinak, ezért mindvégig orosz akcentussal kellett beszélnie a filmben.

Rákóczi Ferencnek annyira tetszett a film, hogy már a barátainak is kiosztotta a jegyeket, hogy mindenképpen nézzék meg. „Nem feltétlenül az én kétszer tizenöt másodperces tündöklésem okán ajánlottam nekik a filmet. – viccelődött a Danubius Csili műsorvezetője. – Tetszett a film humora, a karakterek, és az, ahogyan bemutatja, milyennek látjuk Amerikát mi magyarok. Ami ott teljesen hétköznapi és természetes, az innen nézve izgalmas, érdekes és néha nagyon vicces. Ebben a filmben pedig mindig vicces! Nemcsak a jelenetek szórakoztatóak, de a zenék is jó érzékkel lettek kiválogatva a különböző szituációkhoz.”

A rendező, Csupó Gábor egyelőre szerényen nyilatkozik a film várható sikerével kapcsolatban, de láthatóan jól esett neki, hogy a művészek ilyen jól érezték magukat a vetítésen. „Örömmel láttam, hogy mosolyogva jöttek ki a teremből – állapította meg Csupó Gábor. – Mindannyian lelkesen jöttek oda gratulálni, ami nagyon jól esett.”

„Mivel korábban már szerepeltem egy-két filmben, az utószinkronizálás munkálatait már ismertem. Gyerekoromból olyan emlékek éltek bennem a rajzfilmhangokról, hogy a színészek mindenféle elváltoztatott hangon szólalnak meg benne. Én a saját hangomon beszéltem, de végül is ez egy felnőtteknek szóló animációs film.”

Hernádi Judit hangjának feltűnése a filmben azért is számít kuriózumnak, mert a művésznő általában nem szokott szinkronizálni. „Nagyon jópofa feladat volt egy animációs filmben egy hetvenes asszony rekedt hangján megszólalni – mesélte szerepéről a színésznő. – Annyit tudtam még meg a karakterről, hogy szereti a fiatal fiúkat. A történet egésze számomra is csak a filmből derül majd ki.”

Kállóy Molnár Péter újabb titkokba avatott be a film szinkronizálásával kapcsolatba. Elárulta, hogy a szinkronszerepek diszponálása során a színészek sokszor nem is tudják, hogy pontosan melyik produkcióhoz hívják be. Így ő is a stúdióban tudta meg, hogy Csupó Gábor animációs filmje egyik szereplőjének kölcsönzi a hangját. „Akkor tudtam meg azt is, hogy Csupó Gábor nem sokkal az érkezésem előtt távozott a stúdióból, és nagyon sajnáltam, hogy nem futhattam össze vele, mert nagyon tisztelem a munkásságát – árulta el a színész. – Az enyém egyébként egy kisebb szerep volt, de annál nehezebb! Nagy örömmel dolgoztam ebben a filmben, jól esett, hogy rám gondoltak. Egyrészt ilyen jellegű alkotásban is ritkán van alkalmam dolgozni, másrészt egy világpremier részesének lenni rendkívül megtisztelő.”

Kovács Koko István nem akármilyen figurát szólaltatott meg, egy kiképzőtiszt szerepét osztották rá. „Véletlenül sem szeretnék a hozzáértő szerepében tetszelegni, de remélem, hogy a végeredmény nem fog kilógni a sorból, mert nagyon élveztem ezt a munkát! Egyszer szinkronizáltam eddig, akkor is saját magamat, ehhez képest egy rajzfigura mimikáját követni nagyon nehéz feladatnak bizonyult. Megtisztelő volt a felkérés, örülök, hogy részese lehetek a produkciónak!”

A Jóska menni Amerika! világkörüli hódító útja Magyarországon kezdődik, hiszen világpremierje október 30-án Budapesten lesz.